Februárban az ipari termelés volumene (a kiigazított adatok szerint) 1,6%-kal haladta meg az előző havi szintet. Ezzel a szektor az ötödik egymást követő hónapban mutatott fel növekedést, ami nagyon ritka jelenség. Az erős adatot beárnyékolja, hogy a nagy lendületet márciusban az orosz-ukrán háború bizonyára megtörte.
A politikai főhatalomról szóló országgyűlési választással új kormány alakul. Ezzel új szakasz nyílik, nyílhat a társadalompolitikai és gazdaságpolitikai döntéshozatalban. E sorok írásakor még nem tudtam, hogy a választások nyomán milyen lesz a parlamenti mandátumok megoszlása. Ami a kormánypolitikát illeti, urnazárás előtt még lehetett ízlelgetni a különféle változatokat, ezúttal egyet kivéve: „folytatjuk”. A gazdaság-, társadalom- és külpolitika ugyanis nem folytatható, 2022 tavaszán helyzet van.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) jelentősen csökkentette az idei várható román gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését, a nemzetközi bank 2,8 százalékos GDP-bővülésre számít - közölte csütörtökön a pénzintézet.
Londoni makrogazdasági elemzők szerint várhatóan a közép-európai EU-gazdaságok idei növekedési ütemét is lassítják az ukrajnai háború átszűrődő hatásai. A hatást
Az S&P Global Rating nemzetközi hitelminősítő szerint a szigorú nemzetközi szankciók és a nyugati vállalkozásokkal kialakított kapcsolatok megszakadása az orosz gazdaság mély recessziójához vezet az idén.
Az Európai Központi Bankot tulajdonképpen örömmel tölti el, hogy végre nem kell cél alatti inflációs előrejelzést adniuk középtávon. Ezzel egy időben viszont a lakosság egyre jobban aggódik, hogy az infláció 2% felett ragad hosszabb távon az eurózónában. A Commerzbank vezető közgazdásza ezt a kettősséget mutatja be elemzésében, és nem túl optimista - szerinte a jelenség hitelességvesztéshez vezethet, amely végeredményben akár komoly lassulást vagy recessziót is előidézhet.
Jelentős visszaesést hozhat idén Oroszországban a háború és az arra adott nyugati szankciók, valamint a magánszektor reakciója, a következő években pedig stagnálás jöhet - írja elemzésében a Fitch Solutions. Az elemzőház szerint az inflációs nyomás olyan mértékben erősödik Oroszországban, hogy a hiperinflációt sem lehet kizárni, a lakosság életszínvonala jelentősen csökken. Az elemzőház közgazdászai elemzésükben előrejelzést adnak az orosz külkereskedelem, beruházások, lakossági fogyasztás alakulására, és a rubel kilátásai is szóba kerülnek.
Az infláció az elmúlt egy évben több sokkot is kapott, ami miatt a csökkenésére csak az év második felétől lehet számítani - derül ki a jegybank ma közzétett Inflációs jelentéséből. A gazdasági növekedés a korábban vártnál jóval kisebb lesz (2,5-4,5%), amiben egyaránt szerepet játszik a lakossági fogyasztás, a beruházás és az export alacsonyabb dinamikája. A jegybank szerint ugyanakkor a gazdasági fundamentumok stabilak maradnak, a külső egyensúly gyorsan helyreáll, a magas beruházási ráta pedig hosszabb távon újra magasabb gazdasági növekedéshez vezet.
A koronavírus-válság okozta gazdasági zavarok még el sem múltak, amikor újabb sokk érte a világgazdaságot az orosz-ukrán háborúval. A fő csapás az energiaárak újabb lökésszerű emelkedésével érkezett, de a közvetlen kereskedelmi kapcsolatok széthullása, az ellátási láncok körüli bizonytalanság, az egyéb nyersanyagok drágulása, illetve a nyersanyaghiány kockázata egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy a magyar gazdaság idei kilátásai gyökeresen megváltoztak. Pontokba szedve tekintjük át a képet.
Varga Mihály pénzügyminiszter Szegeden arról beszélt, hogy a háború előtt 5% feletti gazdasági növekedésre számítottak, de most át kell írni a terveket. Elmondása szerint a választások után a legfontosabb feladat az lesz, hogy a háború okozta gazdasági nehézségekhez igazítsák az államháztartást.
Erőteljes következményei lehetnek a magyar gazdaságra, ha az energiaárak ennyire magas szinten maradnak. A drága energia nemcsak az inflációba gyűrűzik be, hanem a külső egyensúlyunkat is rontja, nyomást helyezve ezzel a forint árfolyamára. Ami még fájdalmasabb: a magasabb energiaszámla egyszerűen kiszívja a megtermelt jövedelmet a gazdaságból, ez a keresletszűkítés pedig beárnyékolja a növekedési kilátásainkat. Számításaink szerint a sokkhatás igen jelentős lehet.
A decemberi nagy ugrás után januárban jelentősen esett az építőipar termelési volumene januárban. Ezzel együtt az ágazat növekedési trendje nem tört meg, ráadásul az év eleji rendelési mutatók is biztatóan alakulnak. Az orosz agresszió és hazai kifeszített költségvetés következményei azonban negatív kockázatot jelentenek.
A Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő szerint komoly mértékben gyengülhet idén az orosz gazdaság az Ukrajna elleni háború miatt bevezetett külföldi szankciók hatására.
Januárban 196 millió euró hiány halmozódott fel a magyar külkereskedelmi mérlegben, utoljára ilyen kedvezőtlen év eleji egyenleget 13 éve láttunk. A romlás első számú oka az energiaárak emelkedése miatt száguldó import.
Li Ko-csiang kínai miniszterelnök szerint nem lesz könnyű feladat az idei évre kitűzött, 5,5 százalékos kínai gazdasági növekedés elérése, miközben a világ második legnagyobb gazdasága több kihívással néz szembe. A miniszterelnök pénteken a kínai parlament éves ülésszakának zárónapján tartott sajtótájékoztatóján egyebek mellett a klímaváltozást és a jövedelmek közötti különbségeket emelte ki a kínai gazdaság megoldandó problémái között.
Rengeteg elemzést olvasni arról, hogy milyen jövője lehet Ukrajnának az Oroszországgal való háború után. Bármi is lesz a konfliktus kimenetele, az is világos, hogy nemcsak Ukrajna, hanem Oroszország is példátlan helyzetbe került, hiszen a Nyugat egyik pillanatról a másikra gazdasági vasfüggönnyel próbálja leválasztani a világ pénzügyi vérkeringéséről, sorra vonulnak ki az országból a globális nagyvállalatok, és a Kreml sosem látott intézkedésekkel próbálja elkerülni a teljes gazdasági összeomlást. Mi várhat Oroszországra a háború után? Végiggondoltuk az 5 legvalószínűbb forgatókönyvet.
Londoni pénzügyi elemzők szerint Európában inflációs sokkot, az orosz gazdaságban összeomlásszerű recessziót okozna, ha az ukrajnai háború miatt érvényesített szankciók közé bekerülne az orosz földgáz és a nyersolaj importjának betiltása.
Az orosz-ukrán háború, valamint a nyugati államok arra adott Oroszország elleni szankciósorozata nyomán néhány nap alatt nagyot változtak a magyar gazdaság kilátásai is. Az elemzők és a piaci szereplők is elkezdték elővenni a pesszimista forgatókönyveket a 2022-es évre: az eddig tervezettnél alacsonyabb GDP-növekedés, tartósan magasabb infláció, magasabb kamatok, gyengébb forintárfolyam, elszálló energiaárak. Összességében ez egy olyan mix, ami akár a költségvetés ambiciózus 4,9%-os hiánycélját is könnyen szétfeszítheti. Kérdés, hogy a romló folyamatokat látva meddig tarthat ki a fiskális politika "stratégiai nyugalma", az idei büdzsé ugyanis nincs nagy tartalékokkal elkényeztetve és a mozgástér is folyamatosan szűkül. Főleg a kedd reggel megjelent friss államháztartási helyzetkép fényében.
Jelentősen lassult a kínai export növekedése az év első két hónapjában, az import bővülése pedig a várakozásokat is alulmúlta. Európai szemmel ugyanakkor a legérdekesebb adat, hogy míg Kína EU-ba irányuló exportja 24,2 százalékkal nőtt, míg az onnan származó importja 0,2 százalékkal csökkent az év első két hónapjában a múlt év azonos időszakához képest.
Több mint 50-et számoltak fel.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ennek nem fognak örülni Kijevben.
Kijev leggyengébb egységeit találták meg az oroszok.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
